Kapuzárási pánikról mindannyian hallottunk már, de mi is az a kapunyitási pánik?
Az utóbbi években egyre többször találkozhatunk a jövőjükben, döntéseikben elbizonytalanodott fiatalokkal, akik a felnőtt élet küszöbén nem tudják, merre induljanak.
Egész gyerekkorunkban arról álmodozunk, milyen jó is lesz felnőttnek lenni, amikor azt tehetjük, amit akarunk és senki nem szól bele a dolgunkba; de amikor hosszú tervezés, rengeteg tanulás és áldozat után megérkezünk a várva várt felnőtt korba, megrémülünk és elbizonytalanodunk. Valóban ott vagyunk, ahol lenni akartunk, olyan tanulmányokat, munkát választottunk, amit igazán szeretnénk? Biztos, hogy ezzel az emberrel akarom leélni az életemet, elkötelezni magamat egy életre?
A kapunyitási pánik sokszor már az egyetemi évek alatt megjelenik, sok fiatal halasztást kér, csúszik a szakdolgozat leadásával, akár félbe is hagyja a tanulmányait, újat kezd- akár többször is-, külföldre megy, majd hazatér, de az is lehet, hogy tanulás helyett valamilyen szakmát tanul.
A világban jelenlévő bizonytalanság, az állandó, gyors változás tükröződik vissza a fiatalok dilemmáiban és szorongásaiban is. Versenyalapú társadalomban élünk és nehéz a felszínen maradni, ezért is nem könnyű eldönteni, hogyan tovább.
Az ilyenkor meghozott döntések sokszor véglegesnek és végzetesnek tűnnek. A felnőtt élet korlátai és kötöttségei is fullasztónak tűnnek, erős szorongást okoznak, gyakran menekülésre késztetnek.
A közösségi média által sugárzott hamis kép a kortársakról, akiknek az élete tökéletes, további bizonytalanságot, és önértékelési problémákat okoznak. Sokszor már annyira kétségbe van esve a fiatal felnőtt, hogy annak is örülne, ha valaki újra megmondaná, hogy mit is csináljon. De ki vállalná, hogy átvegyen egy ilyen döntést?
A szülők is csak kétségbeesve próbálják megérteni gyermekeiket, és a háttérből támogatni őket, hogy megtalálják a helyüket a világban. Türelemmel várják, hogy a sokadik egyetem, tanfolyam, ösztöndíj után rátaláljanak a saját útjukra.
Ezzel szemben akadnak olyan családok is, ahol a szülők értetlenül állnak gyermekük problémája előtt, és a családi konfliktusok, és veszekedések egyik oka a fiatal „lustasága”,” éretlensége”. A szülők negatív hozzáállása csak mélyebbre taszíthatja a fiatalt a depresszióba és a bizonytalanságba. Vannak páran, akik egy életen át keresik magukat, ha nem kapnak szakértő segítséget.
De mit lehet tenni, hogy ezen a nehéz korszakon átlendüljön a fiatal felnőtt?
Az önismeret és önbizalom fejlesztése, a korlátozó hiedelmek lebontása segíthet az életkezdési válság leküzdésében.
Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hogy elindulj az utadon vagy szülőként szeretnéd megérteni gyermeked problémáit, keress bizalommal!
Bình luận